Önzők
Aki egy vidám, felpörgetős bejegyzésre vágyik, az ezt most ne olvassa el. Mert nem lesz cuki. Tehát kezdem. Önző vagy te, aki a fejemhez vágod, hogy nem járok el elég edzésre, és gáznak tartod, hogy a fakultatív speceket kihagyom. Önző vagy te, aki lemondod a neked szervezett bulit fáradságra hivatkozva, és erről nem szólsz senkinek, nekem is csak véletlenül. Én pedig, hogy többek között az irántad való szeretetemet is kimutassam, elmegyek, pedig két nap múlva vizsgám lesz, amire még nem volt időm tanulni. Önző vagy te, aki megkérsz, hogy készítsek neked kávét, miközben egy perccel előbb mondtam, hogy haza kell mennem ledőlni, mert alig állok a lábamon. Önző vagy te, aki hibáztatsz, amiért nem készítettem prezentációt egy két nappal később lévő órára, amikor pontosan tudod, hogy meg fogom csinálni, de előbb még más dolgom is van. Nem gondolsz bele, hogy más kötelesség is van. Önző vagy te, aki az ajtóm előtt hangosan beszélsz, nevetsz, létezel, mert eszedbe sem jut,