Önzők

Aki egy vidám, felpörgetős bejegyzésre vágyik, az ezt most ne olvassa el. Mert nem lesz cuki.

Tehát kezdem.

Önző vagy te, aki a fejemhez vágod, hogy nem járok el elég edzésre, és gáznak tartod, hogy a fakultatív speceket kihagyom.

Önző vagy te, aki lemondod a neked szervezett bulit fáradságra hivatkozva, és erről nem szólsz senkinek, nekem is csak véletlenül. Én pedig, hogy többek között az irántad való szeretetemet is kimutassam, elmegyek, pedig két nap múlva vizsgám lesz, amire még nem volt időm tanulni.

Önző vagy te, aki megkérsz, hogy készítsek neked kávét, miközben egy perccel előbb mondtam, hogy haza kell mennem ledőlni, mert alig állok a lábamon.

Önző vagy te, aki hibáztatsz, amiért nem készítettem prezentációt egy két nappal később lévő órára, amikor pontosan tudod, hogy meg fogom csinálni, de előbb még más dolgom is van. Nem gondolsz bele, hogy más kötelesség is van.

Önző vagy te, aki az ajtóm előtt hangosan beszélsz, nevetsz, létezel, mert eszedbe sem jut, hogy amit teszel, az más rovására is mehet.

Önző vagy te, aki időt kérsz tőlem a vizsgám előtti napon, amikor egy percnyi sincs.

Önző vagy te, aki elvárod, hogy a rendelkezésedre álljak, amikor spontán beállítasz, és bele sem gondolsz, hogy lehet, hogy egy perc múlva már nem lennék ott.

Önző vagy te, aki nem hagysz aludni, aki az egyetlen nyugvópontját a napomnak is elveszed.

Aki azt hiszi, hibáztathat azért, mert nem vagyok az övé, az elé legközelebb lecsapom a leckekönyvemet, az egy havi megírt online és offline cikkmennyiséget, egyéb írásaimat és vázlataimat, szociális tevékenységeim listáját, a krediteim számát, és aztán beszélhetünk. Én is önként adom az időmet annak, akinek szeretném. Kérlek, magadtól ne próbáld meg elvenni.

És önző vagyok én, amiért azt remélem titokban, hogy én is rendelkezhetem más idejével, még ha nincs is neki szabad.

Mert más idejével csak akkor rendelkezhetünk, ha azt önként adja oda nekünk. Amint akarattal elvesszük, azt mondjuk: "Nekem ez jár." Pedig semmi, de semmi nem jár. Még ha azt hiszed, alanyi jogon meg is illet téged, mert mondjuk a szüleid ideje - az elv nem vonja maga után a gyakorlatot. 

Önző vagy, ha azt hiszed, jár neked más ideje. Amikor majd önként adja, akkor fogadhatod el - akkor szeretet. Ha elveszed, rablás.