Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2018

Az őz

Kép
A legnagyobb hatással Az őz volt rám Szabó Magda eddig olvasott könyvei közül. Amikor megláttam, hogy a Rózsavölgyi Szalonban a világon először színpadra viszik, azonnal eldöntöttem, hogy megnézem. És azt is, hogy ha nem találok az ismerőseim között olyat, aki olvasta, akkor inkább egyedül megyek. Így is lett. És amikor megvettem a jegyet, úgy éreztem, jól döntöttem. Szabó Magda történetei befelé fordulást kívánnak, és kiváltképp egy ilyen mesterművet, mint Az őz, nem lehet hirtelen, vélt vagy valós felismerések, megjegyeznivalók műsor alatti suttogásával megérteni. Csak egyedül, kifelé figyelve és befelé fordulva. Mostanra már magabiztos vagyok az egyedüli programokban, de a Rózsavölgyi azért jelentett némi kihívást, hiszen nem egy hagyományos színház. Nem lehet úgy elveszni az emberek között, mint egy moziban. Amikor az ültetőnéni egy anyuka és felnőtt lánya asztalához terelt, csakhamar be is mutatkoztunk, és szinte csak a műről beszélgettünk a szünetek alatt. Rövid