Setteveli

Kint, a réteken, valahol száll egy ének Kint, a mezőn, valahol szalad egy lány a hajában virág kezében felhő szemében fény és becsukja a szemét, és hunyorog és lefekszik a fűbe, és elvakítja a napfény és kék az ég, és köhög a futástól. kint, a téren, szól a zene és száll a kávéillat, táncol egy lány és táncol a tér, táncol mindenki és szól a zene, táncol a kávéillat és csobog a szökőkút kint, a tetőn ül egy fiú, nézi a várost és néz egy lányt, ő átkarolja a fiút, aztán megcsókolja, és érzik a kávé illatát kint, a macskakövön lépked a vágy, prémes szövetkabátban suhan egy lány, kabátján virág, szemében szűziesség, leheletében bor, arcán csendes vágy. színházból jött, a fiúhoz siet, kint a macskakövön suhan a vágy. tengerparton rohan a víz, dagály van, késő este már egy lány egy társasággal ül a teraszon és égett bőrét kenegeti, miközben rákot eszik és ott a fiú, valahol a szomszédos asztalnál, és rákacsint a lány, és visszakacsin